A szupervízió egy olyan módszer, amelyet gyakran alkalmaznak segítő szakmában dolgozó szakemberek támogatására és fejlesztésére. A szupervízió folyamatának célja, hogy segítse a résztvevőket a munkájukban való elmélyülésben, reflektálásban és képességeik fejlesztésében. A szupervizor segít a résztvevőnek megérteni és kezelni az esetlegesen felmerülő nehézségeket, dilemmákat, konfliktusokat és a stresszt. A szupervízióban rendszeres találkozások során általában az aktuális munkahelyi / szakmai esetek kerülnek megbeszélésre. A szupervizor segítséget nyújt a helyzetek jobb megértésében és megoldásában, és segít a résztvevőnek reflektálni a saját szerepükre, a viselkedésük hatására és érzéseikre.

A szupervízió fókusza, tartalma szerinti csoportosítása:

• Adminisztratív szupervízió (angolszász nyelvterület): belső vagy vezetői szupervízió, aminek a célja a mentorálás. Itt lehet hierarchikus viszony a szupervizor és szupervizált között. A szupervizor felelős a szupervizált munkájáért. Célja az oktatás, visszajelzés, betanítás, támogatás, felügyelet.
• Módszertani szupervízió: terápiás / tanácsadási módszerek tanulását kíséri (tanszupervízió, családterápiás képzés vagy más módszertani képzésben elvárt szupervízió, coaching szupervízió).
• Általános / szakmaközi szupervízió: nincs hierarchikus viszony a szupervizor és szupervizált között, a szupervizor független, a folyamatért felel, a szupervizált klienséért nem.
• Esetszupervízió: a szupervizált esetet hoz és a szakmai kompetenciáira fókuszál (konzultációnak is nevezik), a szupervizált részére a szupervízió új perspektívákat adhat az eset megérésére. Ez lehet belső, külső, team vagy módszertani szupervízió is.

A szupervíziónak többféle formája és felosztása van. Ezeken a gyakorló alkalmakon mi a szakmaközi szupervízió kereteit tartjuk, lehetőség szerint esetközpontúan.

A szupervízióban fontos az őszinteség és a bizalmas légkör megteremtése, hogy a résztvevő nyíltan meg tudja beszélni a felmerülő kérdéseket, bizonytalanságokat és kihívásokat. A szupervizor saját tapasztalataival és szakértelmével segíti a résztvevő szakember személyes és szakmai fejlődését. A szupervízió rendkívül fontos eszköz a szakemberek önreflexiójának és a minőségi munkavégzés biztosításának területén. A résztvevők azáltal, hogy rendszeresen részt vesznek a szupervízióban, lehetőséget kapnak a fejlődésre és a szakmai tapasztalatuk elmélyítésére, önismeretük és önreflexiójuk növekedésére.

• Klinikai szupervízió: olyan szupervízió, ahol orvosi vagy szociális területen dolgozó szakember a szupervizált és a szupervízió a gyógyító kapcsolatra irányul a kliensével.

• Coaching szupervízió: coachok részére kompetenciafejlesztés, szakmai fejlődés céljából zajlik.

• Oktatási szupervízió: képzési folyamat támogatása érdekében a szakmai munka tanulása és a szakmai előírások, kompetenciák jelenlétének ellenőrzését is célozza (pl. tanszupervízó, tanulmányi szupervízió).

• Csoport szupervízió: olyan szakemberek a szupervizáltak, akiknek nincs szervezeti vagy szakmai kapcsolata egymással. Lehet azonos vagy eltérő a szakterület vagy a munkaterület. Ebben az esetben a létszám szempontja jelentős pl. kis 4-6 fős csoportban több lehetősége van a résztvevőknek saját témájukkal dolgozni. A nagyobb létszámnál viszont a csoportfolyamattal, a csoport erőforrásaival való munka a szempont.

• Peer (kollegiális) szupervízió / intervízió: nincs kijelölt szupervizor, ezt a szerepet váltakozva a csoport egyik tagja tölti be. A szupervíziós folyamatért minden tag felelős.

• Vezetői szupervízió (coaching): speciális feladatok szupervíziója, a vezetői teljesítményre és attitűdre fókuszál. Fontos, hogy a szupervizor rendelkezzen személyes tapasztalattal a szervezet és a menedzsment területén. Csoportosan és egyéniben is történhet.

• Kontroll vagy metaszupervízió: a szupervízió szupervíziója, vagyis a szupervizor saját szupervizori munkájára kap visszajelzést, amit képességfejlesztésre használ.

• Szervezeti szupervízió: egy szervezeten belül beosztottak, vezetők, szakmai teamek tagjai a team és a tágabb szervezeti környezet kapcsolatán dolgoznak, arra reflektálnak (hatalomhoz való viszony, szerepek, feladatok).

• Team szupervízió: Olyan emberek csoportjának szól, akiket közös cél köt össze.

A gyakorló szupervíziós alkalmak csoport szupervíziók, melyekben fontos, hogy ne ismerjék egymást a résztvevők. A résztvevők bármilyen szakterületről érkezhetnek, nem csak segítő szakmából.

A Te címed

A szupervízió munkaformák szerint lehet

• Személyes: személyesen vannak jelen a résztvevők.
• On-line: elektronikus platformon valósul meg a kommunikáció.
• Egyéni: a szupervizált és a szupervizor van jelen a folyamatban.
• Csoportban zajló szupervízió: több, mint 1 fő, de minimum 4 résztvevő+ a szupervizor van jelen a folyamatban (lehet team, szervezeti, csoport).

A gyakorló alkalmak személyes jelenlétben lesznek bajai és budapesti helyszínen is.

Felhasznált irodalom: Ajdukovic, M. et al (2016). ECVision – A szupervízió és a coaching fogalomtára és kompetenciaprofilja, MSZCT, Budapest Fejezetek: A szupervízió definíciója, Alapjellemzők, Típusok, Munkaformák

A blogom legfrissebb bejegyzései

Legyél te az első, aki értesül az újdonságokról!