Miben más a szupervízió, mint a coaching?

A tanácsadás alapvető formái közé tartozik az esetmegbeszélő csoport, coaching, pszichoterápia, tréning és a szupervízió. Az Adjukovic et al (2016). A szupervízió és a coaching európai fogalomtára és kompetenciaprofilja, MSZCT, Budapest kiadványban, az órai munka, saját eddigi tanulmányaim alapján és tapasztalataim alapján az alábbiakban részletezem ezek jellemzőit:

A coaching egy olyan tanácsadási forma, ahol a coach (tanácsadó) segíti és támogatja az ügyfelet (coachee) személyes vagy szakmai céljainak elérésében. A coach kérdésekkel, megfigyelésekkel és reflektálással segíti az ügyfelét a saját erőforrásainak felfedezésében és a változáshoz szükséges terv kidolgozásában. A coaching megerősíti az egyén önbizalmát, fejleszti az önismeretét és önreflexióját, valamint segít saját potenciáljának kiteljesítésében. Coaching módszerében a coachee életútja szempontjából a jelenben és jövőben dolgozik. A múltbéli élményekkel abból a szempontból foglalkozik, hogy feltárja a coachee olyan múltbéli tapasztalatait, erőforrásait, képességeit, akadályozó tényezőit, viselkedési jellegzetességeit, ami a jövőbeni célja elérését támogatja vagy akadályozza. Fontos, hogy a coaching nem terápia vagy tanácsadás, habár néhány módszer és technika átfedésben lehet. A coach nem ad konkrét tanácsokat vagy megoldásokat, hanem segíti a coachee-t abban, hogy megtalálja a saját válaszait és megoldásait a kitűzött célok eléréséhez. A coach nem foglalkozhat mentális zavarral, pszichiátriai betegséggel küzdő személyekkel, azonban megfelelő felkészültség szükséges ahhoz, hogy felismerje annak jelenlétét vagy jeleit és megfelelő szakemberhez irányítsa ügyfelét.

A coaching fókusza az ügyfél célján van és a célja eléréséhez vezető lehetőségeken, akadályokon, valamint a szükséges kompetenciái fejlesztésén.

A pszichoterápia egy olyan terápiás folyamat, mely során egy képzett szakember (pszichoterapeuta) segít az egyénnek vagy a csoportnak megérteni és megoldani érzelmi vagy mentális problémáit, segíthet az egyénnek jobban megérteni önmagát, megváltoztatni káros gondolkodási vagy viselkedési mintáit, és fejleszteni a kapcsolatait másokkal. A pszichoterápia sokféle módon valósulhat meg. Egyes módszerek inkább rövid távú és célzottak, míg mások hosszabb ideig tartó felfedezésszerű terápiák. A pszichoterápia során a terapeuta és a kliens támogató, bizalmon alapuló kapcsolatot alakít ki. A terapeuta segít a kliensek az érzéseik, gondolataik és viselkedésük jobb megértésében, és olyan eszközöket ad neki, amelyekkel hatékonyan kezelheti vagy megszüntetheti a problémákat. A pszichoterápia segíthet csökkenteni a stresszt, javítani az önbecsülést és támogatni az egyén személyes növekedését és fejlődését. A pszichoterápia során a fókusz általában a jelenben és a jövőben van, ugyanakkor feldolgozza a múltbéli eseményeket, hatásokat, amelyek a jelen nehézségeivel kapcsolatban állhatnak. A folyamat inkább hosszabb, akár több évig tartó, a terapeuta és a kliens közötti bizalmas és támogató kapcsolat a változáshoz vezető út fontos része. Dr. Bagdy Emőke írt 1997-ben a Pszichoterápia című folyóiratban megjelent cikkében arról írt, hogy a pszichoterápia egy olyan speciális segítő kapcsolat, amelyben a terapeuta segíti a beteget a mentális és emocionális problémák kezelésében és a személyiség fejlesztésében. A pszichoterápia különböző megközelítéseket és módszereket használhat attól függően, hogy milyen problémával vagy betegséggel foglalkozik. (dr. Bagdy E.(1997). Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia? Álláspontok, vélekedések. In: Pszichoterápia, VI. évf., 6. sz. 1997/november. 425–431. p). Fontos megjegyezni, hogy a pszichoterápia csak olyan szakemberekkel legális és hatékony, akik szakmai ezirányú szakmai képzésben részesültek.

A saját élményű – kompetenciafejlesztő - tréningek olyan oktatási formák, ahol a résztvevők aktívan bekapcsolódnak a tanulási folyamatba, és saját tapasztalataikon keresztül sajátítják el az új ismereteket és készségeket. Ez a módszer sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos passzív tanulási forma, mivel az emberek könnyebben és gyorsabban tanulnak, ha saját tapasztalatokon és érzelmeken keresztül élvezik és emlékeikbe rögzítik az új információkat és készségeket. A saját élményű tréningek jellegzetességei: interaktív részvétel, csoportmunka, gyakorlatok és játékok, érzelemközpontúság, visszajelzés és reflektálás, gyakorlati alkalmazhatóság.

A szupervízió egy olyan módszer, amelyet gyakran alkalmaznak segítő szakmában dolgozó szakemberek támogatására és fejlesztésére. A szupervízió folyamatának célja, hogy segítse a résztvevőket a munkájukban való elmélyülésben, reflektálásban és képességeik fejlesztésében. A szupervízor segít a résztvevőnek megérteni és kezelni az esetlegesen felmerülő nehézségeket, dilemmákat, konfliktusokat és stresszt. A szupervízióban rendszeres találkozások során általában az aktuális munkahelyi esetek kerülnek megbeszélésre. A szupervizor segítséget nyújt a helyzetek jobb megértésében és megoldásában, és segít a résztvevőnek reflektálni a saját szerepére, hatására és érzéseire. A szupervízióban fontos az őszinteség és bizalmas légkör megteremtése, hogy a résztvevő nyíltan meg tudja beszélni a felmerülő kérdéseket, bizonytalanságokat és kihívásokat. A szupervizor saját tapasztalataival és szakértelmével segíti a résztvevő szakember személyes és szakmai fejlődését. A szupervízió rendkívül fontos eszköz a szakemberek önreflexiójának és a minőségi munkavégzés biztosításának területén. A résztvevők azáltal, hogy rendszeresen részt vesznek a szupervízióban, lehetőséget kapnak a fejlődésre és a szakmai tapasztalatuk elmélyítésére, önismeretük és önreflexiójuk növekedésére.

Számomra a szupervízió jelenleg az jelenti, hogy egy olyan reflexiós képesség fejlesztését támogató tanulási folyamat, amiben a szupervizor professzionális jelenléttel, kérdésekkel, módszerek alkalmazásával, bizalmi és fejlesztő teret biztosítva tartja a szupervizált fókuszát önmagán, az "itt és most"-ban, a reflektív és önreflektív működésén és a tanulási kérdésén. Abból a szempontból kivételes számomra a szupervízió az eddig ismert tanácsadási formáktól eltérően, hogy ez az a forma, ami azáltal, hogy a fő fókusza a reflektív működésben tartás, sokkal nagyobb teret enged a módszerek sokszínűségének, ugyanakkor azoknak elemeiben történő alkalmazását igényli és nem cél a teljes módszer integrálása (csak éppen annyi, amennyi még a reflektív működés érdekében szükséges). A fókusz behatárolja a kérdéseket, tehát ha a fókuszom azon van, hogy mi a célja az ügyfélnek és legyen válasza arra, hogy azt hogyan éri el, akkor az coaching lesz, ha a fókuszom az, hogy mit tanulhat magáról a szupervizált és hogyan jut el a reflektív működés legmagasabb szintjére, akkor az szupervízió lesz.