"A legnagyobb generációs különbség a képességeinkben keresendő. Azokban, amiket gyerekként megtanulunk - és még inkább azokban, amiket nem. Nem mindegy ugyanis, hogy valaki 1972-ben vagy 2013-ban született." Steigervald Krisztián
BRANAUER ANNA
SEGÍTŐ SZAKEMBER, KÉPZÉSBEN LÉVŐ SZUPERVIZOR
Branauer Annának hívnak, szociális munkás a hivatásom, amióta a munkaerőpiacon jelen vagyok. Gyermekkoromtól egészen 21 éves koromig Pécsett éltem, és ott is kezdtem dolgozni egy szegregátumban. Először önkéntesként gyakoroltam a segítő szakmát, aztán szépen lassan az akkori vezetőm rám bízta a feladatokat, és hirtelen a minden problémával én találkoztam. A leghihetetlenebb dolog számomra az volt, amikor egy országgyűlési képviselővel nekem kellett egyezkednem a pécsbányai bánya rekultiválásáról, úgy, hogy fél évvel azelőtt még a rekultiváció szót sem ismertem. A csodás telepen/terepen megélt 3 évem után az alapellátás szigorú rendszerébe kerültem. A telepi "majd Anna segít, csak szólj neki"-ből, a "már megint itt van a családsegítős" lettem.
Ezek után költöztem Budapestre és a hajléktalanellátásban kezdtem el dolgozni, ahol megtanultam és megtaláltam a határaimat az életemben, a munkámban, és a szakmai elhivatottságomban. A sok terepen töltött idő alatt mindig is vágytam arra, hogy szakmai beszélgetéseket folytassak, hogy átgondolt szakmai döntéseken gondolkozhassak, ezért kezdtem el egy komplex felzárkózó programban dolgozni, ahol egy más perspektivából tanultam meg irányt mutatni, képessé tenni. Ezek után egy szemléletváltással újra visszaültem egy hajléktalanszálló ügyeletes pultjába, és elkezdődött a szupervizorrá válásom mellett, az alázatosság megtanulása magammal és a világgal szemben is. Most a szociális munkás identitásomban újra a "majd Anna segít" attitűdben dolgozhatom, és a célom, hogy szupervizorként lehessek "majd Annával rájövünk hogyan segítsek magamon".
Jelenleg másodéves hallgatóként veszek részt a Károli Gáspár
Református Egyetem szupervizor szakirányú továbbképzésén.
KOMPETENCIÁK
Releváns szakmai tapasztalat
- Egyéni segítő beszélgetések
- Mediálás családi nehézségek feloldásában
- Csoport foglalkozások felnőttekkel, gyerekekkel
- Csapatépítés
- képessé tevés
Kapcsolódó tanulmányok
PTE-BTK szociológia
Károli Gáspár Református Egyetem szupervizor szakirányú továbbképzésén képzésben lévő szupervízor
Releváns önismeret és szupervízió
- Teamszupervízió 120 óra
- Egyéni pszichoterápia 150 óra
- Egyéni szupervízió 30 óra
Meglévő kompetenciáim, tudásom
- Generációk jellemzőinek felismerése
- Tudatosság-következetesség
- Empátia
- Értő figyelem
- Önismeret, reflexió
- Tereptapasztalat
- Konfliktuskezelési képesség
- Mediációs képesség
- Együttműködési készség
- Kapcsolatteremtő készség
- Kommunikációs készség
- Szervezőkészség
Fejlesztendő kompetenciáim, tudásom
- Rendszerszemlélet
- Más terepek kultúrájának mélyebb megismerése
- Szupervizori attitűd erősítése
- Magabiztosság
Terepkompetenciák
Terepismeretem szociális területen, annak különböző színterein szereztem. A szociális tereptapasztalat képessé tett arra, hogy az élethelyzetek esszenciájához tudjak kapcsolódni, legyen gyors a lényeglátásom, tudjak jól kérdezni, legyek nyitott és képes a releváns információk felszínre hozására. Megtanultam azt, ami a szupervízióban kiemelt szempont, hogy mindenkinek a saját valósága valid. hogy nincs egyetemes valóság, csak az adott személy konstruált valósága létezik. Számos nehéz élethelyzetben, elképesztően kevés idő alatt szükséges a megoldás érdekében feltárni a szereplők valóságát és támogatni őket abban, hogy képessé váljanak egy magasabb minőségű élethelyzet létrehozására, egy előnyösebb és komfortosabb állapot megteremtésére.
A vállalati, üzleti területen tereptapasztalatom ugyan nincs, azonban az egyéni szupervíziós folyamatban azt tapasztaltam, hogy előnyös abból a szempontból, hogy ezáltal távolabbról tudom szemlélni a helyzetet.